E-Module Chapter 5: Informal Settlements

For the English version of this task check here.

Leírás: Budapest világvárossá válásában és a nagyvárosi gazdaság munkaerőszükségletének reprodukciójában a századfordulótól kezdve fontos szerepet töltenek be a városszéli informális lakónegyedek, amelyek olcsó lakhatást és ingázási lehetőséget biztosítanak a fővárosba beköltöző munkavállalók számára. A következő forrásokban (dokumentumfilmek, tanulmányok, újságcikkek) a budapesti XXI. kerülethez közel informális lakónegyedekről olvashatsz. A források első csoportja az államszocialista időkben kialakult (már formális lakónegyeddé vált) lakihegyi informális telep kialakulásának kontextusát mutatja be, míg a források második csoportja az egykor zárkertként [allotment garden] szolgáló Csepel-Háros városrész átalakulását és lakónegyeddé válása körüli folyamatokat és konfliktusokat ismerteti.

Dwelling in allotment gardens. Southern Transdanubia, Hungary. Photo by András Vigvári, 2019		Dwelling in allotment gardens in Budapest functional urban area, Hungary.  Photo by András Vigvári, 2021

Források:

• Documentary: Lakihegyiek. Világváros határában: (rendező: Berkovits György és Lugossy István). 

 

• Newspaper Article: Nánássy Zoltán (1980): Szükség törvényt bont. A lakihegyi példa. Mozgó Világ 6 (1) pp. 3-16.
• Fábián Tamás (2018): Egy középosztálybeli ezt engedheti meg magának. 
• Fábián Tamás (2019): Gazdagék itt azt csinálnak, amit akarnak.
• Vigvári, András (2022): Dwelling in Hungarian Allotment Gardens (“zártkert”). In: Zahariev, B. & Yordanov, I. (2022). Informal Settlements in S. Münch and A. Siede (eds.),  PusH Working Paper Series, Working Paper 5 (Version 06/2022). PusH Strategic Partnership, Open Society Institute - Sofia. p 17ff.

Feladat: A források alapos feldolgozása segítségével ismerjétek meg az államszocialista időszakban létesült lakihegyi illetve a rendszerváltás után benépesült  Csepel-Háros informális városrész történetét! Az olvasmányok feldolgozása közben az alábbi kérdések és szempontok megválaszolására és körülírására törekedjetek:

• Hogyan befolyásolta/befolyásolja a főváros körüli tőke- és népességkoncentráció a területek benépesülését?
• Milyen városi lakhatási folyamatok járultak hozzá a két terület benépesüléséhez? 
• Milyen tipikus lakásmobilitási háttérrel rendelkeztek a területekre beköltöző háztartások?  
• Hogyan viszonyul(t) a helyi állam a területek lakáscélú hasznosításához?
• Hogyan vélekednek az ottlakók lakóhelyükről?

A csoportmunka: a hallgatók csoportot alkotva a fenti források ismeretének segítségével töltsék ki az alábbi táblázatot! Minden csoport csoportmunkában egy szempontot beszéljen meg részletesen, majd a csoportok referáljanak az egyes szempontokból!

„Lakihegyi eset”	Szempontok	„Csepel-Háros eset”
	A főváros körüli tőke- és népességkoncentráció hatása a lakónegyedek kialakulására
	A fővárosi lakhatási folyamatok hatása a lakónegyedek kialakulására
	A városrészekbe beköltöző háztartások lakásmobilitási mintázatai
	A helyi állam viszonyulása a területek informális benépesüléséhez
	Az ottlakók percepciói a lakóhelyükről